A résztvevők írták - 2015
„… csodás napot szereztetek nekem, nagyon köszönöm a magam, és remélem állíthatom a támogatottak nevében is. Nagyon jól éreztem magam, amennyit láttam Kecskemétből, nagyon tetszett! A csapat nagyon jó hangulatot árasztott, remek volt köztetek tekerni, az idei évi első leégésem is megvolt, de örülök, jó volt napsütésben sütkérezni :) Tényleg köszönöm, hogy összehoztátok, és hogy ott lehettem, nem fogom elfelejteni, remélem, még találkozunk, és ha tudok innen segíteni a jövőben, szóljatok, addig meg majd igyekszem reklámozni a kapott pólóban, hogy vannak jó szándékú cselekvőképes emberek, és igen is rengeteget lehet tenni azokért, akik megérdemlik, egy jó bringázással :) További sikerekben gazdag eredményes munkát kívánok Neked és kollegáidnak, süssön felettetek sokat a nap és mosolyogjatok sokat, szép élményekkel gazdagodtam, nem tudok mást írni, szívemből köszönöm ! ...”
"... Jövőre is ott leszünk ezt már most megígérhetem. Jól éreztük magunkat, talán a tempó ami nem jött be így a szezon eleji formánkhoz képest. Ha nem vezetett túráról lett volna szó akkor semmi gond, viszont a szintidőbe meg akkor nem fértünk volna bele. Még egyszer köszönjük az élményt, amit átéltünk a túra során, és hogy ezzel támogathattunk is egy ilyen nemes célt! Remélem nemsokára találkozunk ismét valamilyen rendezvényen!..."
"Az egész szuper volt, örülök hogy részese lehettem <3"
"Kerekek között kerekezve
2015. április 11…..nem tudom, ezt a dátumot látva, kinek mit sugall az adott nap ereje, nekem azt, hogy „igen, ez lesz az első”. Első ugyanis, hogy úgy érezzem, van egy túra, ahol - bár ez nézőpont kérdése -, de eltekintve attól, hogy tömegesen leszünk, részt kell vegyek. Nem tudom, rajtam kívül volt-e valaki, aki először érezte át, milyen érzés úgy tekerni, hogy mindenhol biciklisekkel van az ember körbevéve, de nagyon örülök, hogy én most, ilyen társaságban tapasztalhattam ezt meg. Sikerült elvonatkoztatnom a bezártság érzetemtől, mondjuk valószínűleg segítségemre volt ebben az alföldi pusztaság látványa……, és tulajdonképpen jó érzés volt azt tapasztalni, hogy együtt tekerek másokkal, ugyanott, ugyanakkor, ugyanoda tartva, ugyanazért. Volt eddig ugyanis a biciklizés meg én, amikor is kaptam én 10 éve egy biciklit, és kamaszkorom gyötrelmein keresztül egyre több időt együtt töltve elértünk eddig a dátumig. Itt a Duna mellett, a Börzsöny lábánál, a világ számomra leggyönyörűbb táján kerekeztem karikáztam az én hűséges társam nyergében, aki becsületére legyen mondva, minden terepen kiáll mellettem és tart és érlelődik azóta is kettőnk között a szerelem, amit eddig én a magam lelkének épülésére használtam. Amikor elmeséltem egy- egy biciklizésem nyújtotta élményeimet, főleg érzéseimet, gondolataimat néhány számomra kiváltságos embernek, és azt láttam, nem tudnak mit mondani, csak mosolyogni ők is szívből, őszintén, örömtől és könnytől csillogó szemekkel, rájöttem, az efféle boldogságnak, akármi is legyen a kiváltó oka, de lehet másokra is ható ereje. Nem voltak nekem világot megváltó terveim, csak átélvén azt és megtapasztalva a saját bőrömön, mennyi mindenben segített, hogy eltekertem a fájdalmak, félelmek elől, és tekertem tovább a megnyugvás és mosoly felé, gondoltam, itt az idő, hogy ne csak egyedül menjek. Több biciklis, több mosoly és felmentem a világ hálóira ….majdan a legközelebbi dátummal megakadt a szemem, ezen a túrán, mely egy jótékonysági kerekezés, ráadásul, bevallom, a jövőbeni terveim közé maga a cél pont beleillett… ebbe nem mennék bele, mert szokták mondani, ne igyunk előre a medve bőrére, meg a medve különben sem játék :-D…… és hát ráböktem erre a napra, hogy akkor én itt biciklizek egyet, és 10 év után először, megnézem, milyen ezt másokkal csinálni… a távtól nem féltem, csak miután kiderült, hogy az előtte lévő 2 hétben nagyjából a semmivel egyenértékűt fogok pihenni, és a maradék energiám a szabadidőmben pedig elmegy az orrfújásra lettem kicsit megszeppenve, hogy talán így azért kicsit fájós lesz mégiscsak, és olyan sírós kislányos nyavajgós tekerés lesz…… de hát ugye, csakazértismeréneztmosthatörikhaszakad…… lényeg a lényeg, számomra ez tényleg rengeteg szempontból különleges túra volt, és szerettem volna így akkor ezeket letisztázva őszintén, szívemből megköszönni, hogy ez az ötlet, vagy talán inkább álom, megvalósításra került… Köszönöm, hogy megismerhettem egy általam bejárt részeit tekintve, nyugodt, vidám hangulatú és szép várost…. Köszönöm a panzió tulajdonos Hölgyének, hogy kölcsönadott nekem egy termoszt, és beletett egy általa készített gyógyteát, hogy ezzel is segítsen…. Köszönöm az előző esti vacsoránál a ház ajándékaként kapott szintén gyógyító hatású pálinkát… Köszönöm a rajtnál kapott pólót, mert ha nem csak L-es méret van, és én feljebb húzom az alatta lévő hosszú ujjúmat, nem csak a könyökömig égek, mint a kopár szík sarja…. Köszönöm, hogy azt érezhettem, nem kell megvárnom az első arra járó traktort, ha defektet kapok, mert vannak nálam ügyesebb emberek, akik bevállalták, hogy ha baj lesz, segítenek… Köszönöm a zöld nyilakat is, mert a térkép meg én az már három… Köszönöm, hogy akármerre néztem, mosolygós bicikliseket láthattam… Köszönöm, hogy átérezhettem, igen is van sok jó szándékú segíteni akaró és ezért tevő ember……. Köszönök mindennemű extra „energiaszeletet” . Köszönöm a tekerés alatt folytatott beszélgetéseket. Nem tudom, kinek és mit köszönjek még, de mindenkinek, aki számomra egy ilyen csodás napot szerzett, amit soha nem fogok elfelejteni, köszönöm szívemből, hogy hozzájárult. Ha ezzel segítek a szervezőknek abban, hogy tudják, megérte a munkájuk, akkor remélem, elhiszik, hogy őszintén írtam ezt a levelet. Részemről ezután, ha lesz lehetőségem részt venni olyan biciklizésen, ami ilyen szép célért van, hogy segítsünk olyanokon, akik tényleg megérdemlik, akkor tele motiváltsággal mondhatom, hogy megyek, mert csak pozitív élményeim vannak. És ezt ennek a jótékonysági túrának köszönhetem. Remélem, lesz, akivel még találkozok, addig is a szervezőknek további sikerekben gazdag, eredményes munkát kívánok ilyen téren és a mindennapokban is, az összes velem kerekezőnek pedig rengeteg élményekben gazdag biciklizést Hajrá Kecskemét!"
/Nagy Emese/"